Szorongás, pánik, fóbia kezelése pszichológus segítségével

Home » Szorongás, pánik, fóbia kezelése pszichológus segítségével

Mi a szorongás?

A szorongás, mint ahogy a félelem is, egy elképzelt vagy valós veszélyre adott érzelmi válasz, súlyos szenvedés forrása. Pácienseim nagy része, mint bizonytalan, rossz érzésről számol be róla, ami fokozott, néha alig elviselhető feszültséggel jár. Ilyenkor szoktam betegeimet megkérdezni, hogy hol és hogyan érzik testükben a szorongást. Kérdésem azért is hasznos, mert ráirányítja a kliens figyelmét a testi tüneteire, és így a későbbiekben hamarabb észleli szorongását és előbb tud beavatkozni azokkal a módszerekkel, amiket a további üléseken megtanítok neki.

Milyen válaszokat kapok a pácienseimtől?
  • „Szorító érzés van a gyomromban/ mellkasomban.”
  • „Kapkodom a levegőt, fulladok.”
  • „Olyan gyorsan ver a szívem, majd’ kiesik.”
  • „Ökölbe szorul a kezem.” „Bekeményedik a vállam.” (feszülő izmok, görcsös testtartás)
  • „Elpirulok.” „Kiszárad a szám.” „Izzad a kezem.”

 

Ha belegondolunk, ezek jellegzetesen a küzdelemre vagy menekülésre való felkészülésre utalnak.

 

Haszna is van a szorongásnak?

Igen, van. A szorongás és a félelem, mint ahogy a többi érzés is, fontos szerepet tölt be életünkben. A szorongás eredeti funkciója a gyűjtögető-vadászó ember felkészítése volt a rá leselkedő veszélyekre. A szorongás sokszor ma is életmentő módon előre jelzi, hogy menekülnünk kell, még mielőtt tudatosodna bennünk a minket fenyegető veszély. Ilyenkor mondjuk utólag, hogy „szinte előre megéreztem”.

Mi a különbség a szorongás és a félelem között?

Az, hogy míg a félelemnek pontosan tudjuk az okát, a szorongás esetében ez nehezebben megmondható. A félelem oka többnyire konkrét, valós, míg a szorongás oka homályos, megfoghatatlan. A két érzés egyszerre is jelen lehet, összemosódhat.

 

Mikor kóros a szorongás?

Ha a túlzott mértékű aggodalom, idegesség nincs arányban a kiváltó helyzet veszélyességével és akadályoz bennünket abban, hogy helyt álljunk.

Miért kell tennünk a szorongás ellen?
  • Mert a szorongás megbénít bennünket. Fogyasztja lelki energiánkat. Gyakran éppen akkor, mikor leginkább szükségünk van rá.
  • Mert a szorongás káros munkahelyi teljesítményünkre és romboló emberi kapcsolatainkra.
  • Mert kezelés nélkül a szorongás erősödhet, sőt fóbiává, vagy akár pánikrohammá nőheti ki magát.
  • Mert a szorongás károsítja testi-lelki egészségünket, még arcunkon és tartásunkon is meglátszik.
  • És legfőképpen, mert lehet ellene tennünk!

 

Milyen formái vannak a szorongásnak?

A szorongásra nagyon érdemes odafigyelni és orvoshoz fordulni vele. A leggyakoribb súlyos testi és pszichés betegségeket kíséri, pl. szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, depresszió. Alapformájában is jelentősen befolyásolja az ember életét, zavarja munkáját, rontja kapcsolatait. Az örömteli szexet is akadályozza. Ha nem tudunk róla, akkor is hatással van viselkedésünkre.

Ahol maga a szorongás a betegség, ezek a szorongásos zavarok (a teljesség igénye nélkül):

  • pánikbetegség
  • fóbiák
  • kényszerbetegség
  • poszttraumatikus stressz zavar (PTSD)

 

Rendelésemen a leggyakoribb szorongásos zavar a pánikbetegség és a szociális fóbia.

 

Mik a pánikbetegség tünetei?

A pánikbetegség központi tünete az ismételten jelentkező pánikroham. Ez nagyon kellemetlen és ijesztő rosszullét, ami váratlanul lép fel, 20-30 percig tart és erős szorongás kíséri. A beteg azt hiszi, hogy szívinfarktusa van vagy megfullad, és fél, hogy meghal. A rosszullét jelentkezhet tág vagy zsúfolt térben, nagy tömegben (pl. bevásárlóközpont, mozi, tömegjármű), ahol a páciens úgy gondolja, hogy veszély esetén nehezen tudna elmenekülni. Ez az agorafóbia, ami súlyos esetben oda vezethet, hogy a beteg nem mer buszra szállni, sőt akár a lakásból se mer kimenni.

A pánikbetegség tünetei:
  • hirtelen kialakuló, akut szorongásos roham, amelynek erőssége 10 perc alatt eléri a csúcspontját,
  • a roham intenzív félelemmel jár,
  • legalább 4 tünet jelen van az alábbiakból:
    • heves szívdobogás, szapora szívverés
    • izzadás
    • remegés vagy reszketés
    • fulladás- vagy légszomj-érzés
    • gombócérzés a torokban
    • mellkasi fájdalom
    • hányinger, hasi rossz érzés
    • szédülés, bizonytalanság, ájulás
    • a világot vagy magát furcsának, idegennek, megváltozottnak érzi
    • félelem a megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől
    • halálfélelem
    • zsibbadás, bizsergés
    • hidegrázás vagy kipirulás, hevülés

A kórkép lényeges eleme, hogy a beteg túlértékeli a kellemetlen testérzeteit és azt gondolja, hogy nagy veszélyben van, ettől pedig kapkodja a levegőt és egyre rosszabbul lesz. Ez a pánikkör, amit fontos hamar megszakítani, mielőtt rögzül.

 

Mit tegyek, ha pánik tüneteim vannak?

Mielőbb forduljon szakemberhez. A pánikbetegség nem múlik el magától, érdemes kezelését korán elkezdeni, akkor hamarabb megszüntethető. Tapasztalatom szerint kezelés nélkül a pánikrohamok egyre gyakoribbak lesznek.

 

Hogyan kezelik a pánikbetegséget?

Pánikbetegeimet kognitív pszichoterápiával kezelem. Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelés könnyíti meg a betegséghez való hozzáférést. Ugyanakkor semmiképpen nem javaslom a gyógyszeres kezelést pszichoterápia nélkül. Páciensemnek stressz-menedzselő technikákat tanítok. Ezekre támaszkodva egyre nehezebb helyzetekkel tud megbirkózni. Így fokozatosan hozzászokik a félelem tárgyához. Ezt azzal is elősegítem, hogy megtanítom átértelmezni a pánikhelyzetet és másképp viszonyulni hozzá.

 

Mia fóbia?

A fóbia betegesen erős, ésszerűtlen félelem valamitől. Kiváltó oka valamely tárgy, állat, személy, hely vagy helyzet. A páciens irracionális félelmétől hajtva a fenyegetőnek ítélt helyzet akár nagy áldozatok árán is elkerüli.

Fajtái:

  • Az agorafóbiáról már beszéltünk a pánikzavar kapcsán. Agorafóbia előfordul pánikzavar nélkül is.
  • A specifikus fóbiához tartozik a repülés, a magasság, az állatok (kígyó, pók, galamb), az injekció, a vér látványa miatt érzett túlzott félelem a következményes elkerülő viselkedéssel.
  • A szociális fóbiás ember pedig azokat a társas helyzeteket kerüli el, amiben tart a kritikától és fél a megszégyenüléstől.

 

Mik a szociális fóbia tünetei?

A szociális fóbiától szenvedő ember indokolatlan mértékben szorong a társas helyzetekben és nyilvános szereplés közben. Úgy véli, ha belép valahova, mindenki ráfigyel és magában megkritizálja, elítéli őt. Azt gondolja, ha beszélni kezd, kinevetik, amiért elpirul és remeg a hangja. Esetleg enni, inni, írni nem mer mások előtt, mert olyankor remeg a keze. És mivel fél a megszégyenüléstől, előre elkerüli ezeket a „fenyegető” helyzeteket. Így viszont hogy nem megy társaságba és kerüli a nyilvános szereplést, nem tapasztalhatja meg, hogy az emberek talán másképp viszonyulnak hozzá, mint ahogy azt ő elképzeli.

 

Mit tegyek, ha félek társaságba menni és szenvedek a magánytól?

Forduljon szakemberhez. Ilyen esetben sokat tud segíteni egy jó pszichológus. Vele visszaszerezheti és megnövelheti magabiztosságát. Ez magányát is oldani fogja. Számos kliensemnél megtapasztaltam, végigkövettem ezt a folyamatot.

29 éves nő esete

Egyedül élő 29 éves, mérsékelten túlsúlyos nőbetegem szociális fóbiáját gyorsan és látványosan sikerült megoldani 12 ülés alatt. A fiatal nőt gyerekkorában szeplői miatt sokat csúfolták, ehhez apja is jócskán hozzátett. Itt alapozódott meg felnőttkori félénksége, ami különösen férfiakkal szemben volt kifejezett. Munkahelyén kihasználták. A terápia során súlyt helyeztem a változás iránti motivációjának fenntartására. Kiválasztottuk a neki legjobban működő relaxációs módszert, amivel szorongását oldani tudta társas helyzetekben is. Magára vonatkozó negatív gondolatait megvizsgáltuk, aminek következtében fokozatosan felismerte értékeit és önbizalma megerősödött. Magabiztosságát kommunikációs gyakorlatokkal építettük fel. Látványos javulás akkor következett be, amikor kapcsolatát szüleivel rendezni tudta. Jelenleg komoly partnere van, megbízható, csendes férfi, akivel most készül összeköltözni. Kapcsolata szüleivel jó, kollégáival rendezett.

 

Hogyan segít a pszichológus a szociális fóbiában?

Először is odafigyelőn és értőn meghallgatom kliensemet. A problémái feltárása után közösen meghatározzuk a terápiás célt és hogy milyen módszerrel, várhatóan mennyi ideig fogunk dolgozni rajta. Majd megtanítom megküzdeni a szociális félelmeit tápláló negatív gondolataival, megkérdőjelezni és átalakítani a magáról kialakított rossz véleményét. Légzés-kontrollt, vagy más stressz-kezelő technikát gyakorlunk be, hogy csökkenteni tudja a szorongását. Közösen dolgozunk ki viselkedés gyakorlatokat, amelyekkel szembe tud nézni a félelmeivel, hogy új és jobb tapasztalatokra tehessen szert. Elmagyarázom, hogy beszéd közben irányítsa a figyelmét a másikra, és ne saját magára figyeljen, mert akkor jobban tud illeszkedni a beszélgető partneréhez. Segítek új és jobb kapcsolatokat kialakítani és megváltoztatni az életmódját.